Metakommunikáció és konfliktuskezelés a köznevelési intézményekben

Metakommunikáció és konfliktuskezelés a köznevelési intézményekben

Kommunikációs stratégiák pedagógusokkal, tanulókkal és szülőkkel, esetek az igazgatói gyakorlatból

A köznevelési intézményekben a legtöbb konfliktus nem abból fakad, amit mondunk, hanem abból, ahogyan mondjuk. Egy félreérthető mondat, egy rossz hangsúly, egy nem tudatosan kezelt helyzet könnyen vezethet feszültséghez pedagógusok, szülők, tanulók és vezetők között.

Egy szülő támadó hangnemben érkezik, a nevelőtestületi megbeszélés feszültté válik, a szülői értekezlet elszabadul, egy vezetői mondat demotivál, pedig nem ez volt a cél. Ismerősek ezek a helyzetek?

Szakmai napunk ezekre a mindennapi, valós helyzetekre ad kommunikációs válaszokat. A fókusz nem az elméleten, hanem a metakommunikáción van, vagyis azon, hogy mit üzenünk a szavakon túl, milyen hatással van a kommunikációnk a másik fél viselkedésére, és hogyan tudjuk tudatosan irányítani ezeket a helyzeteket.

Az előadás során szó lesz a mindennapi kommunikáció alapszabályairól, a verbális és nonverbális jelzések szerepéről, valamint arról, hogyan lehet kommunikációval megelőzni vagy kezelni a konfliktusokat. Külön hangsúlyt kap az agresszív szülőkkel való kommunikáció, a nehéz beszélgetések vezetése, valamint azok a tipikus esetek, amelyek az igazgatói gyakorlatban újra és újra előfordulnak.

Valós példákon keresztül bemutatjuk, milyen kommunikációs stratégiák működnek a pedagógusokkal, a szülőkkel és a fenntartóval való együttműködés során. Kitérünk a hatékony szülői értekezlet megszervezésére és lebonyolítására, valamint arra is, mikor válik egy kommunikáció akár akaratlanul motiválóvá vagy éppen demotiválóvá.

Szakértőnk: Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens

Mire kap választ szakmai napunkon?

• Miért fajulnak el sokszor a konfliktusok akkor is, amikor „jót akarunk” – és hogyan előzhető ez meg tudatos kommunikációval?
• Mit üzen egy intézményvezető vagy pedagógus a szavakon túl, és miért számít ez többet, mint a kimondott mondatok?
• Hogyan kezelhető egy agresszíven fellépő, támadó szülői helyzet úgy, hogy az ne vegye el az irányítást a pedagógustól vagy vezetőtől?
• Milyen kommunikációs hibák vezetnek ahhoz, hogy egy helyzet eszkalálódik, és hol lehet időben megállítani?
• Hogyan lehet a konfliktusokat kommunikációval megelőzni vagy feloldani a pedagógus–tanuló és pedagógus–szülő kapcsolatokban?
• Mit tanulhatunk valós igazgatói kommunikációs esetekből, amelyek nem tankönyvi példák, hanem a mindennapi intézményi működés részei?
• Hogyan szervezhető és vezethető le olyan szülői értekezlet, amely együttműködést teremt, nem feszültséget?
• Milyen kommunikációs stratégiák segítik a fenntartóval való együttműködést a nehéz helyzetekben is?
• Mikor válik a pedagógusi vagy vezetői kommunikáció motiválóvá, és mikor csúszik át akaratlanul demotiváló üzenetekbe?