Összefoglalónkban a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt a szakmában szokásos Púétv. rövidítéssel, az annak végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendeletet a szintén szokásos Vhr. rövidítéssel jelöljük.
A havi illetmény fogalma
A havi illetmény fogalma a kinevezési okiratban vagy a kinevezést módosító okiratban a havi illetmény meghatározásánál, a megbízási díjak összegének megadásakor vagy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom összegének meghatározásakor alapvető jelentőségű. A fogalom pontos neve nem illetmény, nem munkabér, nem alapilletmény, hanem havi illetmény. (A Púétv. hatályba lépését megelőzően a jogszabályokban használatos volt az alapilletmény fogalma, de 2024. január elsejétől kezdődően az alapilletmény fogalma nincs használatban, annak alkalmazása tehát csupán félreértésekre adna okot, ezért kerülendő.)
Elsőként tehát határozzuk meg a lehető legkörültekintőbben a havi illetmény fogalmát!
A havi illetmény fogalmát a Púétv. 3. § 12. pontja határozza meg az alábbiak szerint. A havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, 98. §-a alapján megállapított összege. Tehát a havi illetmény összetevőit és azok összegét a Púétv. 98. paragrafusában meghatározott jogszabályi rendelkezések, valamint a havi illetményre vonatkozó, egyéb jogszabályok alapján lehet/kell megállapítani. A Púétv. 98. paragrafusában az alábbi illetményelemek szerepelnek:
- 98. § (1): a havi illetmény részét képezi az illetménysáv keretei között megállapított havi illetmény, gyakornokok esetében az ebben a rendelkezésben megállapított gyakornoki havi illetmény,
- 98. § (2): a havi illetmény meghatározásakor a munkáltató az ebben a bekezdésben meghatározott szempontok szerint differenciálhat, a differenciálás eredményeként meghatározott illetménytöbblet a havi illetmény részét képezi,
- 98. § (3): a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével biztosított illetményemelés a havi illetmény részét képezi, tehát a havi illetményt a teljesítményértékelés eredményeként a munkáltatói döntés alapján történt illetményemeléssel kell meghatározni úgy, hogy az illetménysáv keretein belül határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény nem haladhatja meg az illetménysáv felső határát,
- 98. § (4): ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a naptári év első napján a sikeres minősítési eljárást vagy minősítő vizsgát követően magasabb fokozatba kell sorolni, erre tekintettel a havi illetményét emelni kell legalább a következő fokozathoz tartozó illetménysáv alsó határát képező összegig,
- 98. § (5): az esélyteremtési illetményrészre jogosultak esetében az esélyteremtési illetményrész a havi illetmény részét képezi azzal a pontosítással, hogy az esélyteremtési illetményrésszel megemelt havi illetmény összegére nem vonatkozik az illetménysáv felső határa, tehát azt az esélyteremtési illetményrésszel túl lehet lépni.
Az ebben a felsorolásban szereplő elemek tehát – tekintettel arra, hogy azok a Púétv. 98. paragrafusának egy-egy bekezdésével vannak meghatározva – a havi illetmény részét képezik, mert ezt rendeli el a Púétv. 3. paragrafusának korábban pontosan idézett 12. pontja.
A Vhr. 95/A. §-ban szereplő jogszabályi rendelkezések szerint azonban a havi illetményhez tartoznak még az alábbi illetményelemek is:
- Vhr. 95/A. § (1): Ha az érintett a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben szerezte, akkor havi illetményét a Púétv. 88/A. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegnél két százalékkal magasabb mértékben kell meghatározni,
- Vhr. 95/A. § (2): Ha a tantárgy oktatásához megfelelő, tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus az ötödik számú mellékletben meghatározott tantárgyat tanítja, akkor havi illetményének összegét hét százalékkal magasabb mértékben (a továbbiakban: egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés) kell meghatározni,
- Vhr. 95/A. § (6): A Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus havi illetményének összegét havonta 10 600 forinttal magasabb összegben (a továbbiakban: pályakezdés után járó illetménynövekedés) kell meghatározni.
A Púétv. harmadik paragrafusának 12. pontjában meghatározott rendelkezés alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók kinevezési okiratában (és persze a kinevezést módosító okiratokban) meg kell határozni az érintett havi illetményét, amelynek tartalmaznia kell
- az illetménysávok határainak figyelembevételével meghatározott besorolási illetményt,
- az esetleges munkáltatói differenciálás során biztosított illetményt,
- a teljesítményértékelést követő illetményemelés összegét,
- a sikeres minősítési eljárást követő illetményemelés összegét, valamint
- az esélyteremtési illetményrész összegét.
A Vhr. 95/A. paragrafusában szereplő rendelkezések alapján a havi illetménynek tartalmaznia kell még (amennyiben az adott pedagógus esetében ezek relevánsak) a mesterfokozatú szakképzettség után járó illetményrészt, az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedést, illetve – gyakornokok esetében – a pályakezdés után járó illetménynövekedés összegét is.
Amikor tehát a foglalkoztatott havi illetményéről beszélünk vagy jogszabály egy adott munkajogi lépés alkalmazásakor a havi illetményre hivatkozik, akkor ezeket az illetményelemeket minden esetében bele kell számítanunk a havi illetmény összegébe.
Az illetmény és a havi illetmény
Cikkünk elején kifejtettük, hogy a hatályos jogszabályok nem definiálják az alapilletmény fogalmát, csak az illetmény, illetve a havi illetmény kategóriákat alkalmazzák.
De miben különbözik az illetmény és a havi illetmény?
- A havi illetmény az előzőekben felsorolt elemeket tartalmazza, amelyeknek a havi illetménybe történő beszámítását a Púétv. 98.§-a, illetőleg a Vhr. 95/A. §-a rendeli el.
- Az illetmény azonban a havi illetménybe tartozó elemeken kívül tartalmazza még a Púétv. harmadik számú mellékletében meghatározott, tartós pótlékokat (gyógypedagógiai, nemzetiségi és diabéteszellátási pótlék), amelyekre vonatkozó szabályokat a Vhr. 90. §-a rögzíti.
A munkáltató a Púétv. harmadik számú mellékletében meghatározott pótlékokon túlmenően további pótlékot is megállapíthat. A havi illetményen túl az illetmény részét képezi továbbá a Púétv. 1012. paragrafusában meghatározott, köznevelési feladatok ellátásáért járó megbízási díj. Ilyen megbízások lehetnek
- az igazgatói/főigazgatói, igazgatóhelyettesi/főigazgató-helyettesi, a tagintézmény-igazgatói, intézményegység-vezetői, valamint
- az osztályfőnöki és
- a munkaközösség-vezetői megbízás,
amelyek ellátásáért a jogszabályban meghatározott, a megbízási okiratban szereplő megbízási díj jár.
Vizsgáljuk meg most azt, hogy a kinevezésben vagy a kinevezésmódosításban hogyan kell szerepelnie a havi illetménynek!
A Púétv. 39. paragrafusában rendelkezik a kinevezés szabályairól. A 39. § (3) bekezdésének ad) szakasza úgy rendelkezik, hogy a kinevezési okmánynak a felek természetes személyazonosító adatain túlmenően tartalmaznia kell
- a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy havi illetményét, beleértve az esélyteremtési illetményrészt, valamint
- rendszeres illetménypótlékait és
- az egyes feladatok ellátásáért járó megbízási díját.
A havi illetmény a cikkünk első részében pontosan leírtak alapján tartalmazza
- a Púétv. 98. (1) bekezdésében meghatározott illetménysávok alsó és felső határa közötti besorolási illetményt,
- a munkáltató által a 98. § (2) bekezdésében foglalt szempontok szerinti, esetleges differenciálás összegét,
- a teljesítményértékelés eredményeként biztosított illetményemelést, valamint
- a foglalkoztatottnak esetleg járó esélyteremtési illetményrészt.
Tartalmaznia kell továbbá a Vhr. 95/A. paragrafusában meghatározott illetményelemeket, úgy mint
- a mesterfokozatú diploma után járó illetményemelés, illetve
- az egyes természettudományos tárgyak után járó illetménynövekedés.
Szakmailag helyes eljárás, ha a havi illetmény itt felsorolt összetevőit külön soronként tartalmazza a kinevezési okirat, hiszen így mind a munkáltató, mind pedig a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kolléga tételesen ellenőrizni tudja azt, hogy az egyes szempontok szerinti illetményrészt megkapta-e az érintett.
A havi illetmény – előző bekezdésekben felsorolt – elemei tehát külön sorban szerepelnek a kinevezési okiratban, ebből a szempontból azonban a többi elemtől eltérően kell értékelnünk a teljesítményértékelést követő illetményemelést, amely a kiemelkedő teljesítményszintet elért kollégák estében a 2025/2026-os tanévben/nevelési évben legalább 20 000, legfeljebb azonban 60 000 forint. Ez az illetményrész azonban nem egy évre, hanem határozatlan időre szól. Tehát amennyiben a teljesítményértékelés után járó illetményemelés külön soron szerepel a kinevezésben, akkor annak összegét egy év elteltével, azaz 2026. szeptember 1-jén be kell olvasztani a havi illetmény besorolási illetménysorába, hiszen akkor, ha a 2025/2026-os évben a kolléga ismét kiemelkedő teljesítményszintet ér majd el, a teljesítményértékelés után járó illetményemelésnek a vonatkozó sorában, 2026 szeptemberében már majd ennek az illetményrésznek kell szerepelnie.
A kinevezési okirat módosításakor a Púétv. 43. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a kinevezés módosításakor a kinevezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kinevezés módosítása során szem előtt kell tartani, hogy a Púétv. 43. § (3) bekezdése szerint a korábbi illetményhez képest alacsonyabb összegű havi illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben szereplő okból határozhat meg.
A köznevelési foglalkoztatotti jutalom
A munkáltatói gyakorlatban előforduló, tipikus problémaként most azt vizsgáljuk meg, hogy a 25, 30 vagy 40 éves, köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetésének milyen összeg képezi az alapját!
A kérdezők általában úgy szokták felvetni a kérdést, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom meghatározásának alapját „az alapilletmény vagy az illetmény képezi-e”, illetőleg bele kell-e számítani a pótlékokat, a megbízási díjakat vagy az esélyteremtési illetményrészt. Az alapilletmény fogalmát tehát nem használhatjuk, mert azt a jogszabály nem tartalmazza. A havi illetmény fogalmát azonban – a fentiek szerint – a Púétv. egyértelműen meghatározza.
A Púétv. 105. paragrafusában az alábbiak szerint rendelkezik a köznevelési foglalkoztatotti jutalomról: 105. § (1) Köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a huszonöt-, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak.
(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi,
a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.
Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapjának meghatározásakor az esedékesség napján fennálló havi illetmény összegét kell meghatározni, amelynek
- részét képezi:
o az illetménysávok határai között megállapított, a kinevezésben szereplő összeg,
o a teljesítményértékelés eredményeként biztosított illetményemelés,
o az esélyteremtési illetményrész, de
- nem képezik részét:
o a kötelező pótlékok (például: gyógypedagógiai pótlék), valamint
o a megbízási díjak (például: igazgatói, igazgatóhelyettesi, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői).
A Vhr. 95/A. § rendelkezései szerint a havi illetményhez tartozik továbbá a mesterfokozatú diploma után járó illetményemelés, illetőleg az egyes természettudományos tantárgyak után járó illetménynövekedés is.
Egy fenntartó azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom számfejtésekor figyelembe kell-e vennie az esélyteremtési illetményrész összegét. A tapasztalt kolléga számára azért jelentett problémát ez, mert úgy vélte, hogy a jogosultsági alap meghatározásakor figyelembe kell vennie a Vhr. alábbi rendelkezését: 88/A. § (1) A munkáltató a …. tartós pótlékok és megbízási díjak nélküli havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a Púétv. 98. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege (az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve):
- Pedagógus I. esetén 653 100 forinttól 1 290 800 forintig,
- Pedagógus II. esetén 660 400 forinttól 1 375 600 forintig,
- Mesterpedagógus esetén 716 900 forinttól 1 654 400 forintig,
- Kutatótanár esetén 840 000 forinttól 1 781 600 forintig terjedhet.
A félreértés ott keletkezett, hogy a Vhr. idézett szakasza nem arról rendelkezik, hogy a havi illetmény meghatározásakor az esélyteremtési illetményrészt figyelmen kívül kell hagyni, hanem arról, hogy az esélyteremtési illetményrész összegét a havi illetmény összegének az illetménysávok keretei között történő megállapítása során azt nem lehet és nem kell figyelembe venni. Tehát nem fordulhat elő az, hogy például egy Pedagógus I. fokozatban lévő kolléga besorolási illetményét a 653 100 forintos alsó határ helyett – mondjuk – 551 000 forintban állapítja meg a munkáltató, amely a 20 százalékos, azaz a példában 110 200 forint esélyteremtési illetményrésszel 661 200 forintot tesz ki, amely már eléri a Pedagógus I. illetménysáv alsó határát.
A többlettanítási óradíj
Átfedési idő irányában járó óradíj
A havi illetménynek fontos szerepe van a többlettanítási óradíj összegének meghatározásánál, az óvodapedagógusoknak átfedési idő hiányában járó óradíj kifizetésekor. A Púétv. 130. § (2) bekezdése az átfedési idő hiányában az óvodapedagógusoknak járó többlettanítási óradíjról úgy rendelkezik, hogy annak összege óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg az érintettet. Tehát a többlettanítási óradíj mértékének meghatározásakor nem a besorolási illetményt, hanem a cikkünk első részében részletezett havi illetményt kell alapul venni, amelyben
- a besorolási illetmény mellett
- az esetleges differenciálást követő illetményrész,
- a teljesítményértékelést követő illetményemelés összege, valamint
- az esetleges esélyteremtési illetményrész, továbbá
- a Vhr. 95/A. paragrafusában meghatározott illetményelemek is szerepet játszanak.
Ha tehát egy Pedagógus I. fokozatba sorolt óvodapedagógus kollégának az átfedési idő hiánya miatt többlettanítási óradíjat kell fizetni, akkor annak óradíja a következőként alakul.
Ha a szóban forgó Pedagógus I. fokozatba sorolt kolléga havi illetményének összetevői:
- besorolási illetmény a munkáltatói differenciálással együtt 700 000 forint,
- a teljesítményértékelést követő illetményemelés összege 20 000 forint,
- a 20 százalékos esélyteremtési illetményrész 140 000 forint,
- azaz a havi illetménye összesen 860 000 forint,
akkor az átfedési időre járó óradíja a havi illetmény 1/174-ed része, azaz 860 000/174, azaz 4943 forint.
A többlettanítási óradíj meghatározásakor azonban figyelmen kívül kell hagyni
- a rendszeres kötelező pótlékokat (például: gyógypedagógiai, diabéteszellátási vagy nemzetiségi pótlék), valamint
- a megbízásokért (például: igazgatói, igazgatóhelyettesi, munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki) megbízási díjak összegét.
A tartós helyettesítésért járó többlettanítási óradíj
Felhívjuk azonban arra a figyelmet, hogy az átfedési idő hiányában járó többlettanítási óradíj számításától eltér a tartós helyettesítés esetében járó többlettanítási óradíj mértéke, mert a tartós helyettesítéskor alkalmazandó szabályokat a Púétv. 89. §-a – a fentiektől eltérően – határozza meg. A rendelkezés alapján a tartós helyettesítés többlettanítási óradíja a gyakornoki illetmény egy százalékával egyezik meg. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény a 2025. évben a Vhr. 88. § (1) bekezdése alapján 640 900 forint, amelyet a Vhr. 95. § (6) bekezdése alapján 2025-ben 10 600 forinttal meg kell emelni, tehát a gyakornoki illetmény 2025-ben 651 500 forintot tesz ki. Mivel ennek egy százaléka 6 515 forint, a tartós helyettesítésről szóló megállapodás alapján ellátott helyettesítési feladatokért járó többlettanítási óradíj 6 515 forint. Amint látjuk, ez az összeg mintegy 32 százalékkal magasabb a Pedagógus I. fokozatban foglalkoztatott óvodapedagógusnak átfedési idő hiánya miatt járó többlettanítási óradíjánál.
Végezetül vizsgáljuk meg egy példán, hogy az esélyteremtési illetményrész megállapításakor – a fentebb leírtak alapján – az illetmény mely elemeit kell figyelembe vennünk!
Ha például a Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus diplomáját mesterképzésben szerezte, és a Vhr. ötödik számú mellékletében felsorolt egyik tantárgyat (például matematikát) tanári diplomával tanítja, akkor havi illetménye a következő elemekből tevődhet össze:
- besorolási illetmény a munkáltatói differenciálással együtt 800 000 forint,
- a teljesítményértékelést követő illetményemelés összege 20 000 forint,
- a mesterfokozatú diplomájáért járó kétszázalékos illetménynövekedés 16 400 forint,
- az egyes tantárgyak után járó hétszázalékos illetménynövekedés 58 500 forint,
- azaz a húszszázalékos esélyteremtési illetményrész a fenti elemekből álló 894 900 forint illetmény után 178 980 forint, száz forintra kerekítve 179 000 forint,
- azaz a havi illetménye összesen 1 073 900 forint.
Ez a havi illetmény nem tartalmazza a köznevelési foglalkoztatottnak esetlegesen járó, kötelező pótlékokat és az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjak (például: osztályfőnöki, igazgatói megbízási díj) összegét. Ha az átszámolás esetén eltérést vél felfedezni az egyes tantárgyak után járó hétszázalékos illetménynövekedés vonatkozásában, akkor vegye figyelembe, hogy a Vhr. 95/A. § (3) bekezdése alapján a hétszázalékos illetménynövekedés meghatározásakor számolni kell a mesterfokozatú diploma után járó kétszázalékos illetményemeléssel is.