A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 2024. január 1-jétő hatályos 98. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégák teljesítményét. 

Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk, hogy kik azok a pedagógusok, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel foglalkoztatott személyek, akiknek minden évben át kell esniük a teljesítményértékelésen, illetőleg kik azok, akiknek nem kell részt venniük a teljesítményértékelésben. 
A TÉR rend. 2. § 1. pontja alapján mentesülnek a teljesítményértékelési rendszerben történő részvétel alól a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak közül a Gyakornok fokozatban lévők. Azok azonban, akik szeptember 1. napján Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatban vannak, az adott nevelési évben/tanévben kötelesek részt venni a teljesítményértékelésben. 

A TÉR rend. 4. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézményekben minden tanév vagy nevelési év elején egy egyedi intézményi értékelési szempontot kell kijelölni. Az egyedi intézményi értékelési szempontot a teljesítményértékelési időszak kezdetét megelőző augusztus 25-ig az igazgató határozza meg, az az adott nevelési évre szól, és a nevelési év során nem módosítható. 

Ebben a fejezetben három konkrét példát mutatunk, amelyek alkalmasak az egyedi intézményi értékelési szempont kijelölésére.

A TÉR másik, a rendszer sikeres vezetése szempontjából talán leglényegesebb kulcselemét a pedagógusok személyre szabott éves teljesítménycéljai testesítik meg. 

A pedagógusok számára minden évben három személyre szabott éves teljesítménycélt kell kitűzni, amelyek megvalósítását egyenként 8-8 ponttal lehet értékelni. 
A TÉR rend. 5. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint saját teljesítménycéljaira a pedagógus tesz javaslatot, ezeket rögzíti az eKRÉTA vagy oviKRÉTA informatikai rendszerében, a teljesítményértékelési célokat pedig az intézmény igazgatója hagyja jóvá. A pedagógus rögzítését követően az igazgatónak át kell tekintenie a személyre szabott éves teljesítménycélokat, szükség esetén kezdeményeznie kell azok módosítását, esetleg más teljesítménycélok beemelését, majd a teljesítménycélokat  jóvá kell hagynia az informatikai rendszerben.

Az alábbiakban a konkrét intézménytípusokra adunk a pedagógusok számára meghatározható teljesítménycélokat.

Azoknak a kollégáknak, akik az intézményben vezetői megbízással rendelkeznek (igazgató, főigazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, tagintézmény-igazgatóhelyettes, stb.) a teljesítményértékelési folyamatban nem pedagógus teljesítménycélokat, hanem vezetői teljesítménycélokat kell kitűzniük.

Ezeket az igazgató esetében a fenntartó, a többi megbízott vezető esetében az igazgató hagyja jóvá. Az igazgatói a teljesítménycéloknak illeszkedniük kell az intézményi tanfelügyeleti eljárást követő intézményi intézkedési tervben foglaltakhoz, a fenntartóval közösen meghatározott stratégiai célokhoz, a fenntartó által elfogadott vezetői pályázatban foglaltakhoz (ha van ilyen), a fenntartó írásban rögzített elvárásaihoz (ha vannak ilyenek), valamint az országos kompetenciamérés iskolai eredményei alapján meghatározható problematikus területek fejlesztéséhez. 

A nem igazgatói megbízást betöltő vezetők esetében teljesítménycélként pedagógusi és vezetői teljesítménycélokat is lehet szerepeltetni, de helyesnek véljük, ha esetükben a vezetői teljesítménycélok dominálnak.

A teljesítményértékelési rendszer koronáját természetesen az érintett személyek értékelése jelenti, amelynek szabályait körültekintően határozza meg a teljesítményértékelésről szóló BM rendelet. 

A teljesítményértékelés záró momentuma a teljesítményértékelés lezárását megelőző értékelő beszélgetés. 
Az értékelő megbeszélésen résztvevők köre – a TÉR rend. előírásai szerint – az alábbi:
•    az értékelési jogkört gyakorló igazgató/főigazgató,
•    az igazgató által a teljesítményértékelésben való közreműködésre felkért személyek (pl. igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, munkaközösség-vezető),
•    az értékelő által felkért közreműködő (abban az esetben, ha az igazgató nem kérte fel közreműködőként az érintett munkaközösségvezetőt vagy munkaközösség-vezetőket),
•    az értékelésben érintett személy.

Szakmailag azt javasolhatom, hogy az igazgató kollégák saját intézményük számára készítsenek egy teljesítményértékelési szabályzatot, amelyben rögzítik a teljesítményértékelés legfontosabb szabályait, intézményi sajátosságait, a közreműködésre felkért kollégák kiválasztásának elveit és megbízásuk körét. 

E szabályzatban lehet meghatározni azt, hogy a személyre szabott éves teljesítménycélokat az intézményben hogyan kell meghatározni és feltölteni az informatikai rendszerbe. Az intézményi teljesítményértékelési szabályzat elkészítését jogszabály nem teszi kötelezővé, de az Oktatási Hivatal módszertani ajánlása ennek elkészítését preferálja. 

Ebben a fejezetben sorra vesszük a TÉR intézményi előkészítésével, megszervezésével, beindításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.