Szeptemberi lapszámunkban a 2025/2026-os tanév rendje

Aktuális
Dr. Farkas Ildikó
A 2025/2026-os tanév rendje

Jogi háttér

Még 2025. július 24-én, a Magyar Közlöny 2025. évi 87. számában hirdették ki a 2025/2026. évi tanév rendjéről szóló 27/2025. (VII. 24.) BM-rendeletet.

A tanévszervezés alapfogalmai

A tanév

Az iskolákban és a kollégiumokban a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 4. paragrafusának 30. pontja szerint a tanév az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakot jelenti.

A tanítási év

A törvény 4. paragrafusának 31. pontja a tanéven belül értendő tanítási év meghatározását tartalmazza. A köznevelési törvény szerint, ha a törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján a köznevelésért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a tanítási év az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától számított, legalább száznyolcvan tanítási napig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai, képesítő vizsga évét kivéve. A megfogalmazás nem tartalmazza a tanítási év végének dátumát, figyelemmel arra, hogy az iskolában a tanév során bekövetkezhetnek olyan, nem várt események, amelyeknek következtében az adott tanítási napok pótlása válhat szükségessé, ezért a tanítási év vége pontos dátumának meghatározása helyett a tanítással töltendő napok számát írja elő a törvény. A pontos dátumot a köznevelésért felelős miniszter által évente kiadott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelete határozza meg.

A tanítási év meghosszabbítása

Még 2023. szeptember 1-jével a köznevelésről szóló törvény kiegészült a tanítási év meghosszabbításának lehetőségével. A törvény 30. § (6)–(7) bekezdése szerint, ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős miniszter rendeletében az elmaradt tanítási napok pótlása céljából a tanítási évet legfeljebb július 15-éig meghosszabbítja. Ebben az esetben a törvény 30. § (1) bekezdése szerinti, a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezés nem alkalmazandó. A meghosszabbításról szóló rendeletet legkésőbb tárgyév április 30-áig kell kihirdetni.

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet

A köznevelésről szóló törvény 94. § (1) bekezdésének r) pontja értelmében
– a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét,
– a tanítási év meghosszabbítását,
– a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen
o    a tanév kezdő és befejező napját,
o    azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik,
o    a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát,
o    a felvételi kérelmek elbírálásának,
o    az érettségi vizsga időszakát a köznevelésért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje).

Ennek megfelelően a 2025/2026. tanév rendjéről szóló rendelet meghatározza:
– a tanítási év kezdő és befejező napját,
– az őszi, téli és tavaszi szünetek idejét,
– a tanév egyéb fő határnapjait,
– az általános iskolai beiratkozás időpontját,
– a témaheteket, a témanapot,
– az érettségi vizsgák idejét [lásd: 1. melléklet],
– a középfokú iskolai, a kollégiumi felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezését a 2025/2026. tanévben [lásd: 2. melléklet].

Minden iskolai szereplőre kötelező

Kiemeljük, hogy a 2025/2026. évi tanév rendjéről szóló rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) foglaltak a fenntartó típusától függetlenül minden iskolára, kollégiumra kötelezőek!

Újdonságok a tanév rendjéről szóló rendeletben

Intézménytípustól függetlenül, egységes a tanítási napok száma

Újdonság, hogy a 2025/2026. tanévben intézménytípustól függetlenül, egységes a tanítási napok száma: 181 nap.

Intézménytípustól függetlenül, egységes a tanítás nélküli munkanapok száma

Újdonság, hogy – összefüggésben a tanítási napok egységes meghatározásával – intézménytípustól függetlenül az új tanévben egységes a tanítás nélküli munkanapok száma: hat nap.

Az országos mérés-értékelés új elemei

Az országos mérés-értékelés körében
– a szakgimnázium kilencedik–tizenegyedik évfolyamain a természettudományos mérést csak azokon az évfolyamokon kell lefolytatni, amelyeken a tanulók ezt a tantárgyat tanulják;
– az első évfolyamos tanulók az országos mérés keretében a szövegértési képességeik felmérése érdekében 2026. május folyamán – a tanulmányi rendszer útján – diagnosztikus mérésben vesznek részt.

A tanítási év időbeli keretei 

A 2025/2026. tanévben a tanítási év
– első tanítási napja: 2025. szeptember 1. (hétfő),
– utolsó tanítási napja: 2026. június 19. (péntek).

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán, valamint a szakgimnázium tizenkettedik évfolyamán az utolsó tanítási nap
– középfokú iskolákban: 2026. április 30. (csütörtök),
– a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban: 2026. május 29. (péntek).

A többcélú köznevelési intézmény

A többcélú köznevelési intézmény helyzetecélú köznevelési intézmény technikumi intézményegységében a tizenkettedik évfolyamon a tanítási év befejezésére a szakképzésért felelős miniszter által a 2025/2026. tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről kiadott miniszteri rendeletet kell alkalmazni. [Lásd: 8/2025. (VII.17. KIM-rendelet.]

Az alapfokú művészetoktatás és a felnőttoktatás speciális szabályai

Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

A tanítási napok száma

A tanítási napok száma új elemként egységesen – összhangban a köznevelésről szóló törvény 4. § 31. pontjával – száznyolcvanegy nap. Sajátos szabályok vonatkoznak az iskola utolsó, befejező évfolyamára vagy befejező szakképzési évfolyamára is.

A 2025/2026. tanévben a munkanapok száma havi bontásban a következő:
– 2025. szeptember: 22 munkanap,
– 2025. október: 17 munkanap (őszi szünet),
– 2025. november: 20 munkanap (őszi szünet),
– 2025. december:16 munkanap (téli szünet),
– 2026. január: 21 munkanap,
– 2026. február: 20 munkanap,
– 2026. március: 22 munkanap (március 15.),
– 2026. április: 15 munkanap (húsvét, tavaszi szünet),
– 2026. május: 19 munkanap (pünkösd),
– 2026. június: 15 munkanap.

Ez összesen 187 munkanapot ad ki, amelyből valamennyi iskolatípusban hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként lehet a tervezésnél figyelembe venni, így jön ki a rendeletben meghatározott 181 nap tanítási napszám.

Amint már jeleztük, a szabályozás 2025-től nem tesz különbséget az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakiskolák, valamint a szakgimnáziumok tanítási napjai, illetve a tanítás nélküli munkanapok számának vonatkozásában.

Meghatározott tanulói körben kötelező a tantermen kívüli, digitális oktatás

A miniszteri rendelet az új tanév vonatkozásában is tartalmazza azt a tavaly bevezetett újdonságot, amely szerint a gimnázium, valamint a szakgimnázium kilencedik–tizenegyedik évfolyamán a nevelő-oktatómunkát 2026. május 4–8. között – az igazgató által meghatározott módon – tantermen kívüli, digitális munkarendben kell megszervezni.

A tanítás nélküli munkanapok megtervezése

A tanítási évbe beletartozik minden olyan munkanap, amely tanítási napnak vagy tanítás nélküli munkanapnak minősül. Ebből következően az egységesen hat tanítás nélküli munkanapot a tanítási éven belül, de a 181 tanítási napon felül kell megtervezni és kiadni.

A kieső tanítási napok pótlása

A miniszteri rendelet továbbra is tartalmazza azt a korábbi években bevezetett szabályt, amely szerint a tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyagnak a 2026/2027. tanítási évben történő feldolgozásáról.

Az első félév

A tanítási év első féléve 2026. január 23-áig tart. Az iskoláknak 2026. január 30-áig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Az alapfokú művészoktatásban és a felnőttoktatásban az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

Kötelező nevelőtestületi értekezlet

Az első félév és a tanítási év utolsó napját, a középiskolában a május–júniusi szóbeli érettségi vizsgaidőszak utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak a nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet – tájékoztatás céljából – meg kell küldeni a fenntartónak.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már évek óta nem szerepel a tanév rendje rendeletben az országos mérések eredményeivel kapcsolatos nevelőtestületi értekezlet megtartásának kötelezettsége, de a feladat továbbra is létezik, csak egy másik jogszabály, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 117. paragrafusának (5) bekezdése tartalmazza.

A tanítás nélküli munkanapok

Amint arról már szó esett, a tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra, bizonyos számú munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel. A 2025/2026. tanévben újdonság, hogy minden iskolatípusban egységesen hat tanítási nap tervezhető és használható fel. Ezekből – az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat kivételével – egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.

A tanítási szünetek

A köznevelésről szóló törvény 30. § (4) bekezdése alapján a tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. Kiemeljük, hogy a törvény hat összefüggő napról rendelkezik, amely egymást követő naptári napokat jelent!

A tanítási szünetek időpontja a miniszteri rendelet 7. §-a alapján:
–az őszi szünet 2025. október 23-ától november 2-áig tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. október 22. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2025. november 3. (hétfő);
– a téli szünet 2025. december 20-ától 2026. január 4-éig tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő);
– a tavaszi szünet 2026. április 2-ától április 12-éig tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. április 1. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2026. április 13. (hétfő).

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iskola a fenti szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – a köznevelésről szóló törvény 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A helyi hatáskörben hozott döntésnek két korlátja van:
– egyrészt a tanítási év kezdő és befejező napját nem érintheti a külön elrendelt szünet, ezek a jogszabályi időpontok sem fenntartói, sem igazgatói hatáskörben nem módosíthatók,
– másrészt a további tanítási szünetet szükséges a tanítási évben ledolgozni. Ez történhet a heti pihenőnapon (azaz szombaton) tartott tanítási nap igénybevételével.

A köznevelésről szóló törvény 30. § (2) bekezdése alapján alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható.

A kieső tanítási napok pótlásának másik lehetősége a délutáni tanítás megszervezése [lásd: köznevelésről szóló törvény 30. § (3) bekezdés].

A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák a fentebb meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a tanulók részére további szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

Az iskola felügyeleti kötelezettsége a tanítási szünetben

A miniszteri rendelet 7. § (6) bekezdése alapján mind a rendeletben meghatározott, mind a helyi döntés alapján elrendelt tanítási szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A munkanap-áthelyezések

A tanévszervezéssel kapcsolatosan visszatérő kérdést jelentenek a munkanap-áthelyezések oktatásszervezési vonatkozásai. Tekintsük át, milyen előírásokat tartalmaznak erre az esetre a jogszabályok!

A köznevelésről szóló törvény 30. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik. Ebből következően a foglalkoztatásért felelős miniszter által kiadott jogszabály szerinti munkanap-áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell. A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt, általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon a – főszabály szerint – munkát végző szülők gyermekének megfelelő felügyeletét, foglalkoztatását kell biztosítania. A fentiekből adódóan az iskolában a jogszabályban hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok számát ezekre a szombati munkanapokra figyelemmel határozták meg. Mindebből adódóan a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombat az iskolában is hivatalos, tehát számozott tanítási nap. Ezen nem változtat esetleges tanításiszünet-érintettsége sem, miután sem a hivatkozott rendelet, sem a köznevelési jogszabályok nem adnak lehetőséget az általánostól való eltérésre a tanítási szünetre nézve. Ebből adódóan a dolgozó szülők általános munkarendjéhez igazodóan a szombati munkanap – főszabályként – tanítási napnak tekintendő.

A miniszteri rendelet 7. § (7) bekezdése rögzíti, hogy a jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – a köznevelésről szóló törvény 30. § (1) bekezdése értelmében, továbbá az előírt tanítási napok számára figyelemmel – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.

Fontos azonban kiemelni, hogy a foglalkoztatási és köznevelési jogszabályok csak az általános jogi keretet határozzák meg, az iskolában a szombati tanítási nap konkrét megszervezése, az általános szabálytól való eltérésről szóló döntés az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik.

Szintén az iskola kötelezettsége, hogy – a fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a köznevelési jogszabályok a szombati tanítási nap megszervezésére több lehetőséget is kínálnak, így az megszervezhető
– (főszabályként) tanítási napként,
– tanítás nélküli munkanapként és
– tanítási szünetként is.

A tanulók szempontjából igazgatói mérlegelés kérdése, hogy a szombati munkanapot tanítási napként szervezik-e meg. Arra is lehetőség van, hogy erre a napra tanítási szünetet adjon az igazgató. A köznevelési jogszabályok további lehetőségként biztosítják azt is, hogy a munkanappá nyilvánított szombat tanítás nélküli munkanap legyen az iskolában az erre rendelkezésre álló hat munkanap terhére. Ebben az esetben azonban a tanév helyi rendjében meghatározott, pedagógiai célú foglalkozásokat szükséges szervezni a tanulók részére.

A pedagógusnak a szombati munkanap minden esetben munkanap

Bármilyen megoldást is választ az iskola vezetője, a pedagógusok, a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében a jogszabályban szabályozott munkanap-áthelyezések, a szombati munkanapok minden esetben munkanapnak minősülnek. Ezt a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény külön is tartalmazza. Ebből adódóan csak szabadság igénybevételével lehet ezeken a napokon a munkavégzés alól mentesülni.

Az általános iskolai beiratkozás időpontja

Az iskola első évfolyamára a tanköteles tanulókat 2026. április 23–24-én kell beíratni.

A témahetek, a témanap

A miniszteri rendelet 7. § (4) bekezdése szerinti, a projektoktatást lehetővé tevő témaheteket a tanítási évben a köznevelésért felelős miniszter az alábbi időpontok szerint hirdeti meg:
– a Magyar Diáksport Napja: 2025. szeptember 26.,
– a „PÉNZ7” pénzügyi és vállalkozói témahét: 2026. március 2–6. között,
– a Digitális Témahét: 2026. március 23–27. között,
– a Fenntarthatósági Témahét: 2026. április 20–24. között.

Az iskola, a kollégium a munkatervében meghatározott módon részt vehet a témahetekhez, a témanaphoz kapcsolódó programokon, továbbá a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, valamint egyéb foglalkozásokat a témahét, a témanap keretében megszervezheti.

Az országos mérések, értékelések megszervezése

A negyedik–tizenegyedik évfolyam mérései

A miniszteri rendelet 12. §-a alapján a 2025/2026. tanévben az országos mérést az alábbi évfolyamokon és mérési területeken kell lebonyolítani:
– a negyedik évfolyamon szövegértés és matematika egy mérési napon;
– az ötödik évfolyamon szövegértés, matematika, digitális kultúra és történelem két mérési napon;
– a hatodik–tizenegyedik évfolyamon szövegértés, matematika, digitális kultúra, történelem, természettudomány, idegen nyelv, célnyelv három mérési napon.

Fontos, hogy a szakgimnázium kilencedik–tizenegyedik évfolyamain a természettudományos mérést csak azokon az évfolyamokon kell lefolytatni, amelyeken a tanulók ezt a tantárgyat tanulják!

Az idegen nyelvi mérést az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében, a célnyelvi mérést angol és német nyelvből kell lebonyolítani.

Az iskoláknak a mérések előkészítéséhez 2026. március 13-áig az Oktatási Hivatal informatikai rendszerében kell rögzíteniük a szükséges tanulói adatokat és mérési csoportokat.

A fenti mérésekre 2026. március 23. és 2026. május 29. között kerül sor. A méréseket az Oktatási Hivatal által elkészített – és informatikai rendszerének közvetítésével az iskolák, tanulók számára elérhetővé tett – digitális mérőeszközök alkalmazásával kell lebonyolítani.

A nemzetközi mérések

A nemzetközi mérési feladatokban az iskolák és tanulóik az Oktatási Hivatal felkérése alapján vesznek részt.

A Difer-mérés

A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskoláknak 2025. október 10-éig kell felmérniük azoknak az első és második évfolyamos tanulóiknak a körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a pedagógus indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az általános iskolák 2025. október 22-éig jelentik az Oktatási Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az általános iskolák a kiválasztott tanulókkal 2025. december 5-éig elvégzik.

Az első évfolyam szövegértési mérése

Új elem a szabályozásban, hogy az első évfolyamos tanulók az országos mérés keretében a szövegértési képességeik felmérése érdekében 2026. május folyamán – a tanulmányi rendszer útján – diagnosztikus mérésben vesznek részt.

A pályaorientációs mérés

Az általános iskolák a nyolcadik évfolyamos tanulóik számára – a felnőttoktatásban tanulók kivételével – 2025. szeptember 17-e és 2025. október 9-e között megszervezik a pályaválasztást megalapozó kompetenciák vizsgálatát. Ez az Oktatási Hivatal által elkészített – és informatikai rendszerének közvetítésével az iskolák számára elérhetővé tett – digitális mérő és támogató eszközökkel történik, az Oktatási Hivatal által kiadott eljárásrend alkalmazásával. A vizsgálat lebonyolításához kapcsolódó adatokat az iskoláknak az Oktatási Hivatal részére 2025. október 16-áig kell megküldeniük.

A fittségi mérés

A 2025/2026. tanévben az országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2026. január 12-e és 2026. május 6-a között kell megszervezniük. A mérésben nem kell részt venniük az első–negyedik évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulóknak. A mérés eredményeit az érintett iskoláknak 2026. június 19-éig kell feltölteniük a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszerbe.

A szakmai ellenőrzés

A miniszteri rendelet 13. §-a alapján a következő tanévben egy szakmai ellenőrzésre kerül sor: 2026. január 5-e és 2026. április 30-a között szakmai ellenőrzés keretében az Oktatási Hivatal az általa kiválasztott óvodákban, az óvodai intézményi dokumentumokban, valamint a tanulmányi rendszerben megvizsgálja a gyermekek óvodai mulasztásának dokumentálását. Az erről készült jelentést az Oktatási Hivatal 2026. augusztus 28-áig küldi meg a köznevelésért felelős miniszter részére.

A vizsgák rendje

A miniszteri rendelet 10. §-a alapján
– az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni; a vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg;
– a szakgimnáziumban és a szakiskolában a képesítő vizsgák időpontját a köznevelésért felelős miniszter 2025. szeptember utolsó munkanapjáig teszi közzé az Oktatási Hivatal honlapján.

Az érettségi vizsgák rendje

Az érettségi vizsgák rendjét a miniszteri rendelet második számú melléklete az alábbiak szerint határozza meg.

A 2025. évi októberi–novemberi írásbeli érettségi vizsgák
Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga    Középszintű írásbeli érettségi vizsga    Időpont
nemzetiségi nyelv és irodalom    nemzetiségi nyelv és irodalom    2025. október 10., 8.00
magyar nyelv és irodalom    magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv    2025. október 13., 8.00
földrajz    földrajz    2025. október 13., 14.00
matematika    matematika    2025. október 14., 8.00
latin nyelv, héber nyelv    latin nyelv, héber nyelv    2025. október 14., 14.00
történelem    történelem    2025. október 15., 8.00
francia nyelv    francia nyelv    2025. október 15., 14.00
angol nyelv    angol nyelv    2025. október 16., 8.00
kémia, gazdasági ismeretek, honvédelmi alapismeretek    kémia, honvédelmi alapismeretek, természettudomány    2025. október 16., 14.00
vizuális kultúra    vizuális kultúra    2025. október 17., 8.00
filozófia    filozófia    2025. október 17., 14.00
német nyelv    német nyelv    2025. október 20., 8.00
belügyi rendészeti ismeretek, dráma, mozgóképkultúra és médiaismeret    belügyi rendészeti ismeretek, dráma, mozgóképkultúra és médiaismeret     025. október 20., 14.00
digitális kultúra    digitális kultúra    2025. október 21., 8.00
orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek    orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek    2025. október 21., 14.00
olasz nyelv    olasz nyelv    2025. október 22., 8.00
biológia, közigazgatási ismeretek    biológia    2025. október 22., 14.00
spanyol nyelv    spanyol nyelv    2025. október 27., 8.00
fizika, ének-zene    fizika, ének-zene    2025. október 27., 14.00

A 2025. évi októberi–novemberi szóbeli érettségi vizsgák
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga    Középszintű szóbeli érettségi vizsga    Időpont
szóbeli vizsgák    –    2025. november 6-10.
–    szóbeli vizsgák    2025. november 17–21.

A 2026. évi májusi–júniusi írásbeli érettségi vizsgák

Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga    Középszintű érettségi írásbeli vizsga    Időpont
magyar nyelv és irodalom    magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv    2026. május 4., 9.00
matematika    matematika    2026. május 5., 9.00
történelem    történelem    2026. május 6., 9.00
angol nyelv    angol nyelv    2026. május 7., 9.00
német nyelv    német nyelv    2026. május 8., 9.00
–    digitális kultúra    2026. május 11., 8.00
ének-zene, belügyi rendészeti ismeretek    ének-zene, belügyi rendészeti ismeretek    2026. május 11., 14.00
biológia    biológia    2026. május 12., 8.00
közigazgatási ismeretek    –    2026. május 12., 14.00
nemzetiségi nyelv és irodalom    nemzetiségi nyelv és irodalom    2026. május 13., 8.00
vizuális kultúra    vizuális kultúra    2026. május 13., 14.00
kémia    kémia    2026. május 14., 8.00
földrajz    földrajz    2026. május 14., 14.00
orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek    orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek    2026. május 15., 8.00
gazdasági ismeretek, honvédelmi alapismeretek    honvédelmi alapismeretek, természettudomány    2026. május 15., 14.00
digitális kultúra    –    2026. május 18., 8.00
latin nyelv, héber nyelv    latin nyelv, héber nyelv    2026. május 18., 14.00
fizika    fizika    2026. május 19., 8.00
mozgóképkultúra és médiaismeret    mozgóképkultúra és médiaismeret    2026. május 19., 14.00
francia nyelv    francia nyelv    2026. május 20., 8.00
filozófia    filozófia    2026. május 20., 14.00
spanyol nyelv    spanyol nyelv    2026. május 21., 8.00
dráma    dráma    2026. május 21., 14.00
olasz nyelv    olasz nyelv    2026. május 22., 8.00

A 2026. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga    Középszintű szóbeli érettségi vizsga    Időpont
szóbeli vizsgák    –    2026. június 3–10.
–    szóbeli vizsgák    2026. június 15.–július 1.

A középfokú iskolai, kollégiumi felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezése

A miniszteri rendelet első számú melléklete az alábbiak szerint tartalmazza a középfokú iskolai, kollégiumi felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezését a 2025/2026. tanévben.

Határidők    Feladatok
2025. szeptember 9.    A köznevelésért felelős miniszter pályázatot hirdet az Arany János Tehetséggondozó Programba és az Arany János Kollégiumi Programba történő jelentkezésről.
2025. szeptember 30.    Az Oktatási Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját tartalmazó közleményt.
2025. október 20.    A középfokú iskolák a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében az Oktatási Hivatal által közzétett közleményben foglaltak szerint
– meghatározzák tanulmányi területeiket, és
– rögzítik a felvételi eljárásuk rendjét tartalmazó felvételi tájékoztatójukat.
2025. október 20.    A középfokú iskolák, kollégiumok nyilvánosságra hozzák a honlapjukon a felvételi tájékoztatójukat.
2025. október 31.    Az általános iskola tájékoztatja a nyolcadik évfolyamos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.
2025. október 31.    Az általános iskola tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülők közösen döntenek, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskola a gyámhatósági döntés szerint továbbítja.
2025. november 14.    Az Oktatási Hivatal közzéteszi a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a kilencedik évfolyamra jelentkezők számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét.
2025. december 1.    A tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező – az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt – intézménybe.
2025. december 5.    A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik az Oktatási Hivatalnak – az Oktatási Hivatal által meghatározott módon – a hozzájuk a központi írásbeli felvételi vizsgákra jelentkezők száma alapján a feladatlapigényüket.
2025. december 9.    Az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázatok benyújtása.
2026. január 17.    Az Arany János Kollégiumi Programba történő pályázatok benyújtása.
2026. január 23.    Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.
2026. január 24.    Az általános felvételi eljárás kezdete.
2026. január 24., 10.00    Központi írásbeli felvételi vizsgák az érintett hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban. Központi írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára az érintett intézményekben.
2026. február 3., 14.00    Pótló központi írásbeli felvételi vizsgák a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára azoknak, akik az érvényes jelentkezés ellenére az előző írásbeli vizsgán önhibájukon kívül eső, alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
2026. február 4.    Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal.
2026. február 13.    A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények az Oktatási Hivatal által meghatározott módon értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.
2026. február 13.    Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről – egymás egyidejű előzetes értesítésével és a köznevelésért felelős miniszter bevonásával – értesítik az érintett törvényes képviselőket, tanulókat és általános iskolákat.
2026. február 19.    Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapot az Oktatási Hivatalnak. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is továbbíthatja a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot az Oktatási Hivatalnak.
2026. március 2.–március 19.    A szóbeli vizsgák, valamint az EMMI-rendelet 27. § (5) bekezdése és 28. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatok az általános felvételi eljárás keretében.
2026. március 20.    A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét.
2026. március 25–27.    A tanulói adatlapok módosításának lehetősége.
2026. március 27.    A módosító tanulói adatlapok továbbításának határnapja. Az általános iskolai jelentkeztetés esetén az iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap egyik példányát, és a módosító tanulói adatlapot továbbítja az Oktatási Hivatalnak. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezés esetén a szülő egyénileg is továbbíthatja a módosító tanulói adatlapot az Oktatási Hivatalnak.
2026. április 7.    Az Oktatási Hivatal elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek listáját ábécésorrendben.
2026. április 13.    Az Oktatási Hivatal a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti a jelentkezettek listáját.
2026. április 17.    A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort – az Oktatási Hivatal által meghatározott módon – megküldi az Oktatási Hivatalnak.
2026. április 27.    Az Oktatási Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és a tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).
2026. május 8.    A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.
2026. május 11–22.    Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel.
2026. május 11.–augusztus 31.    A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.
2026. május 22.    A 2026. május 22-éig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.
2026. június 1.    A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.
2026. június 25–26.    Beiratkozás a középfokú iskolákba.